Királynévíz...

...azaz a parfüm, mint magyar találmány?

Mi magyarok igencsak szeretjük felemlegetni, ha valamely világszerte ismert találmány magyar eredettel rendelkezik. Legyen szó a golyóstollról, a számítógépről… vagy éppen a parfümről. Igen, a parfümről. Mert bár e szó hallatán elsősorban az parfümgyártást felvirágoztató Franciaország jut eszünkbe, a ma is használatos alkohol alapú illatszert kis hazánkban állították elő első ízben. Sőt, a XIV-XVI. századi Európában még  mint Magyar víz vagy a Magyar királyné vizeként emlegették azt az illatkoncetrátumot, aminek különféle változatait ma már csak Eau de Toilette, vagy Eau de Parfume-ként ismerjük.

Eleink a történelem során hol több, hol kevesebb gondot fordítottak a fürdésre és tisztálkodásra. A testszag ellen azonban minden kornak megvolt a maga fegyvere, egyes történelem által feljegyzett hölgyek, pl. Josephine császárné illatszerek iránt tanúsított rajongása pedig egyenesen legendás.  Éppen ezért gondoltam, hogy a parfüm és a parfümkészítés története is megérne egy posztot és az ehhez szükséges kutatásaim során bukkantam erre a kis információ-gyöngyszemre: az első „Eau de Toilette” Erzsébet, magyar királyné (történelmileg nem pontosan tisztázott, melyik, de minden valószínűség szerint Piast Erzsébetről (1305-1380), Károly Róbert feleségéről lesz szó), részére készült.

 Erzsébet a Királynévizet nem csak parfümként, de gyógyszerként is fogyasztotta köszvénye ellen. Az összetevőit első ízben Nicholas Colpeper gyógyszerész jegyezte le 1683-ban, amikorra is a receptúra már némileg módosulhatott: de az eredeti valószínűleg Királynévíz rozmaring és kakukkfű borpárlattal történő desztillációjával jöhetett létre. Később megjelentek levendula, narancsvirág, menta vagy cirom felhasználásával készült változatai is.

A készítményből V. Károly francia király is vásárolt 1370-ben, s ezzel a Királynévíz meghódította a francia udvart, ahol - már Eau de Toilette elnevezéssel – a XVIII. századra ért népszerűsége csúcsára: XV. Lajos és szeretője, Madame Pompadour már nem csak magukat, de ruháikat és bútoraikat is illatosították. Ugyancsak hatalmas sikert aratott a francia udvarban az 1703-ban kifejlesztett Eau de Cologne, azaz magyarosan kölnivíz, ami egy igen összetett és máig titkosan őrzött recept alapján készült. A kölniről és az illatszerek történetének további alakulásáról egy későbbi posztban lesz még szó.
(Történelemkedvelők figyelmébe: A Borostyánszemű című történelmi regényem, mely a XIV. Lajos korabeli francia udvar intrikái közé kalauzolja az olvasót a Geopen Kiadó gondozásában jelent meg.Részlet a könyvből itt olvasható. Megvásárláshoz, kattints ide.)