2017. április 08. - Budai Lotti
Kilátások III.

Kilátások III.

Oktatás és iskolák

A Kilátások című sorozat első két részében a születéssel és a kisgyermekkorral foglalkoztunk. Ez utóbbi végét a középkor és a kora újkori Európában egységesen a hetedik életévben jelölték meg, ekkor merülhetett fel a gyermek oktatásának kérdése. Természetesen a népességnek csupán elenyésző százaléka engedhette meg magának gyermeke iskoláztatását: a XV. századig Európa lakosságának 90%-a írástudatlan volt. Ez az arány az 1550-es évektől egészen a kötelező népoktatás – XIX. században bekövetkező – elterjedéséig fokozatosan javult, sőt néha kiugró ütemben megugrott bizonyos eszmei, politikai hatásoknak köszönhetően. Ebben a bejegyzésben ezeket a hatásokat vesszük sorra, illetve megtudhatjuk, milyen iskolák várták a XVII-XVIII. század nebulóit. És álljon itt egy találós kérdés is: melyik országban vezették be első ízben mindkét nem számára a kötelező elemi oktatást? A meglepő válasz kiderül a bejegyzésből.  
dsc00214.JPGAz 1550-es évekbeli Angliában a férfiak 20%-a tudta leírni a nevét, s ugyanerre a női lakosság mindössze 5%-a volt képes. Ez az arány 1690-es évekre 50%-ra javult a férfiak és 25%-ra a nők esetében, azaz alig százötven év alatt megduplázódott, illetve megötszöröződött. Franciaországban hasonló tendencia figyelhető meg. Az évezredes stagnáláshoz képest ez komoly előrelépés, még akkor is, ha a név leírásának képessége nem feltételezi az olvasni tudást (aki le tudta írni a nevét, azt az erre irányuló kutatások már nem tekintik analfabétának).

A folyékony írni tudás a nemesség, a magasan képzett hivatalnokok és a klérus kiváltsága volt, ezen társadalmi csoport tagjai azonban majdnem 100%-ban birtokolták e képességet… legalábbis ami a férfiakat illeti, de a női írni-olvasni tudás is jobb képet festett felsőbb körökben. A XVIII. század végére a betűvetés és olvasás tudománya egyre szélesebb rétegeket ért el: kézművesek, kereskedők, gazdag polgárok mind nagyobb körben részesültek oktatásban. Például az 1770-es évek Londonjában a bolttulajdonosok 95%-a tudott folyékonyan írni, valamint olvasni.


samuel_johnson_by_joshua_reynolds_2.jpg

A lassan, de egyre javuló folyamatok mögött a felvilágosodás eszmerendszere áll. Magát a felvilágosodást szűk értelemben XIV. Lajos 1714-es halálától a francia forradalom kitöréséig számítják, de tágabb értelemben már az 1620-as évektől is datálják. Sőt, van, aki a tudományos forradalom (ennek kezdőpontja Kopernikusz heliocentrikus világépről szóló művének 1543-as megjelenése) kitörését tekinti a felvilágosodás kezdetének. Annyi bizonyos, hogy a fent említett műveltségi „Nagy Bumm” nagyjából 1550 körül vette kezdetét. Ráadásul a szűken értelmezett felvilágosodást jóval megelőzően is éltek olyan nagy elmék, mint pl. Bacon, Descartes vagy Locke, akik már a XVII. században hangsúlyozták a széleskörű oktatás fontosságát. Locke például azt vallotta, hogy valamennyi ember ugyanolyan felfogóképességgel, üres lappal (tabula rasával) jön a világra, s azt a tudomány betűivel teleírni nem csak kiváltságos rétegek joga. Meglepő módon a leginkább abszolút módon uralkodó király, XIV. Lajos is magáévá tette a gondolatot, és 1696-ban elrendelte a kötelező iskolaépítéseket a falusi egyházközösségek számára, mely iskolák bárki előtt nyitva álltak. Ezen intézmények katedráin természetesen még nem hivatalosan képzett tanerő állt, s az iskolalátogatás sem volt kötelező. A legtöbb család nem is engedhette meg magának, hogy a dolgos gyermekkezek tollat forgassanak a ház körüli, mezei vagy műhelybeli munka helyett. Fontos fejlemény azonban, hogy ezekben az iskolákban a hétköznapi életben egyre inkább hasznavehetetlen s az „egyetemes nyelv” státuszából mind többet veszítő latin helyett  a franciát tették az oktatás nyelvévé.tilborgh-interior-of-a-school-room-2011_4-1024x691.jpgA másik, a korban az oktatást szívén viselő nép a skót volt. Skóciában már 1613-ban elrendelték a megyéknek (tehát nem az egyházközösségeknek!) iskolák építését, melyek fenntartásához adót is rendeltek. Ennek a lelkes iskolaépítésnek az oka elsősorban az oktatással korábban foglalkozó szerzetesrendek feloszlatásában keresendő. A felvilágosodás mellett ugyanis a reformáció hulláma hozott változást az oktatáshoz való hozzáállásban: Luther Márton zászlajára tűzte a mindenki számára elérhető oktatás ügyét, de ezzel elsősorban a Biblia szövegét kívánta minél több hívő számára hozzáférhetővé tenni. A Német-római Birodalom területén Wüttemberg hercegsége 1559-ben vezeti be – Európában elsőként – a kötelező oktatást fiúgyermekek számára, míg Zweibrücken hercegsége 1592-ben, a kontinensen ugyancsak egyedülálló módon a lányok számára is előírja a kötelező iskolalátogatást. Európa katolikus országaiban az oktatás azonban továbbra is az egyház monopóliuma maradt, így volt ez Franciaországban is, ahol a forradalom alatt végre szekularizálták. Érdekes, hogy az iskolarendszer kiépítésért a forradalom legzűrzavarosabb éveiben is hatalmas erőfeszítéseket tettek. Sajnálatos módon ez a lelkesedés nem érintette a lányok oktatását… Ugyanis a francia forradalmárok minden feudális hagyománnyal készek voltak szakítani, kivéve a női nem kizárását az oktatáshoz való jogból.geography-lesson-by-eleuterio-pagliano.jpgApropó nőoktatás: a lánygyermekek tanítását ezekben a századokban kizárólag a nemesi családoktól várták el, ami ott sem terjedt túl az írás-olvasás elsajátításán, illetve a liturgia ismeretén. Esetleg némi zenei okítással, illetve tánc- és illemtani ismeretekkel egészült ki a tananyag... Apácarendek, mint az Orsolyák vagy a Vizitációs rend tagjai foglalkoztak még nőneveléssel, illetve említést érdemel a XIV. Lajos második (titkos) felesége, Madame de Maintenon által alapított Saint Cyr-i Szent Lajos Király Intézet. Itt elszegényedett, vidéki nemeskisasszonyokat oktattak: „Kiváló szüzeket képez, és vallásos családanyákat, bárki számára” – így vélekedett az alapító intézményéről. Angol nyelvterületen ismert intézmény volt még az ún. dame School, ahol többnyire egy „leszerelt” nevelőnő vagy nagy tudású vénkisasszony oktatta otthonában egyszerre nyolc-tíz növendékét, ám ezeknek a színvonala igen változó volt: némelyik nem volt egyéb, mint egyszerű napközi, ahol háztartási ismereteket tanítottak a kislányoknak. Angliában egyébként az iskolatípusok széles garmadája működött: a boarding school bentlakásos iskola volt nemes ifjak számára, a grammar schoolban a klérus leendő tagjait tanították napi nyolc (!) órában latinra. Illetve idővel megjelentek a jótékonysági alapon szerveződő iskolák, melyek ingyenes oktatást biztosítottak a legszegényebbeknek: 1710 környékén Londonban 88 ilyen iskola működött.dame_school2.jpgA vasárnapi iskola 1780-ban jelent meg. Ott a hétköznap dolgozó gyerekeknek tanítottak bibliaismeretet, melynek során a Szentírást olvasókönyvként használva, némileg írni-olvasni tudást is elsajátíthattak az ifjoncok. Az európai oktatás fejlődésére a porosz iskolarendszer jelentette a legnagyobb hatást. Ennek kiépítése 1763-ban kezdődött meg, és öttől tizenhárom/tizennégy éves korig tette kötelezővé az iskoláztatást fiúk és lányok számára egyaránt. Ennek négy lépcsőfokból álló rendszerét (népi vagy elemi iskola, realschule, gimnázium és egyetem) Európa többi országában is átvették, ám a kötelező, ingyenes elemi oktatás bevezetésére a XIX. század második feléig várni kellett. Angliában 1870-ben, Franciaországban 1882-ben vezették be. Magyarországon 1868-ban tette kötelezővé törvény a népiskola látogatását.

És akkor végül álljon itt a megfejtés: az első ingyenes, fiúk-lányok számára kötelező rendszer nem a protestáns német területeken, nem is az oktatás ügye iránt elkötelezett Skóciában, hanem a mai Mexikó területén, az Azték Birodalomban jelent meg, ahol az 1450-es évektől kötelezően várta a tizennégy év feletti, mindkét nembeli fiatalokat az iskola. A nemesi ivadékokat az ún. calmecac, ahol tanítókat, papokat, vezetőket képeztek, a többieket pedig az ún. telpochcalli várta, ahol egyfelől katonai kiképzés folyt, másrészt a földműveléshez, kézművességhez, kereskedéshez stb. szükséges ismereteket oktatták. A lányokat egy harmadik típusú tanoda várta, hol háztartási ismereteket, éneket, táncot és gyógyítást tanultak.

codex-mendoza-children-4.jpg

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://rizsporoshetkoznapok.blog.hu/api/trackback/id/tr3911825039

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása