Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

 

2016. szeptember 08. - Budai Lotti
A fogamzásgátlás története I.

A fogamzásgátlás története I.

Az elvárástól a tiltásig

Fogamzásgátlás azóta létezik, hogy az ősember felfedezte az összefüggést a gyermeknemzés és a nemi érintkezés között, megítélése a történelem során azonban igencsak hullámzott. Volt, hogy a fogamzásgátlás alkalmazása teljesen elfogadott gyakorlatnak számított, később kifejezetten tiltották, majd modernkori társadalmi és nőjogi mozgalmak tűzték zászlajukra a kérdést. Ma ismét evidencia a tudatos családtervezés. Érdemes tehát ezt a témát, kicsit tágabb történelmi kontextusban vizsgálni a blog eredeti érdeklődési körénél.

van_den_kerckhoven_door_jan_mijtens.jpg

Arra, hogy különböző fogamzásgátlási módszerek már az ókorban is ismeretesek voltak számos bizonyíték utal: az eberuszi papirusztekercsek szerint már ie. 1550 körül ismerték a mézből, akácfalevelekből és gyolcsból készített pesszárium-féleségeket. A még korábbról származó Kahun Gynecological papiruszok is említenek pesszáriumhoz hasonló eszközöket, melyek gyakran készültek gumiarábikumból (egyes akácfajokból kinyerhető mézgából). Erről az anyagról azóta tudományosan is bebizonyították, hogy spermaölő hatással rendelkezik, s ma is alkalmazzák ilyen célú habokban és zselékben. De készítettek pesszáriumot krokodil… khm….ürülékből is. Bármily borzasztó is ebbe belegondolni. Illetve az ie. 7. századból származó beszámolók említést tesznek egy bizonyos Silphium nevű növényről, ami fogamzásgátló és abortív hatása miatt volt keresett az ókori Görögországban. A növény azonban csak a mai Líbia egy kis területén termett, így igen értékes kereskedelmi cikk lett belőle: a betakarított növény többet ért, mint a saját súlya ezüstben.

A Római Birodalom területén a kis családot tekintették kívánatosnak, így a fogamzásgátlás teljesen bevett szokásnak számított. A már említett növényeken és pesszáriumok kívül például (az angol nyelvterületen rendkívül széphangzású Anna királyné csipkéjének nevezett) vadmurokból készült főzetet is fogyasztottak. (Ez a növény szerintem mindenkinek ismerős. Én a balatoni nyaralásokon szedtem belőle csokrot, még anno…) Ecettel, mézzel átitatott szivacsok ugyancsak megtalálhatóak a női praktikák eme kelléktárában. Amuletteket is hordtak a római asszonyok szép számmal a gyermekáldás ellen, nyilvánvalóan kevés eredménnyel. Ismeretes volt továbbá a már hatékonyabb ecetes irrigálás, illetve a hosszas szoptatás, mint fogamzásgátló módszer. Ami viszont a Római Birodalom bukása és a XV. század között eltelt időszakot illeti, a fogamzásgátlás módszereiről nem sok információnk van: ennek oka bizonyára az ilyen cselekedetek katolikus egyház általi következetes tiltása volt. A XV-XVIII. században már ismét esik szó pesszáriumokról, közösülés utáni irrigálásról és különböző főzetek alkalmazásáról.

fotorcreated_2.jpg

Találós kérdés: mi a közös ezekben a módszerekben? Az, hogy ez mind a nő fellelőségévé tették a védekezést. Ez egészen a reneszánszig így is maradt: ekkor jelentek meg az első óvszerek, legalábbis bizonyíthatóan, de erről már a következő részben lesz szó.

A bejegyzés trackback címe:

https://rizsporoshetkoznapok.blog.hu/api/trackback/id/tr3710408142

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sapika 2017.12.02. 16:24:38

Van egy kis gond az "akácfalevelek"-kel. Ezt a fát az ókori Egyiptomban még nem ismerték. Ugyanis újvilági növény, botanikai neve Robinia pseudoacacia. Ez nem rokona az akácia fáknak, ezért van a nevében a "pseudo" szó.
Egyiptomban az akácia fákat ismerhették, amelyek külsőleg is, tulajdonságaik szempontjából is, és botanikailag is nagyon különböznek a mi akácfáinktól.
Hasonlóan az "egyes akácfajokból kinyerhető mézgából" helyett is egyes akácia fajok írandók.
Egyébként nagyon érdekes írás, gratulálok hozzá.
süti beállítások módosítása