2017. december 01. - Budai Lotti
Tampontöri

Tampontöri

Hogyan vészelték át a nők a "nehéz napokat" a történelem folyamán?

Egyszer, egy író-olvasó találkozón, valaki megkérdezte, ha tehetném, melyik korba utaznék vissza legszívesebben az időben? Minthogy kötetlen volt a hangulat, s csak nők voltunk egymás közt, én megengedtem magamnak azt a viccet, hogy mindegy, csak addigra már találják fel a tampont. Ezután született meg bennem az elhatározás, hogy alaposabban utánajárok a témának és kiderítem, miként létezhettek eleink olyan eszközök nélkül, ami nekünk, mai nőknek, elengedhetetlen létszükséglet. Előrebocsátva a végeredményt: bitang szerencsések vagyunk, hogy már a tamponok, szárnyasbetétek és hatékony görcsoldók világában élünk…
history-invention-of-the-menstrual-cup-3.jpgMinthogy a történelmet (sokáig) férfiak írták, nem csoda, hogy magáról a menstruációról szóló feljegyzések tára igencsak szegényes. De nem csak Tacitus vagy Plinius feledkezett el sopánkodni a menstruáció kényelmetlenségeiről, de tárgyi emlékeink sem maradtak fent; a régészeti leletek tárházában nincsen külön polc ős-tampon leleteknek. Így a témával foglalkozó kutatók is csak a sötétben tapogatózva próbálják kitalálni, hogyan is vészelhették át női eleink azokat a bizonyos - reklámnyelven szólva - „nehéz napokat”, azaz nevén nevezve a gyereket: mivel és hogyan fogták fel a női testből havonta távozó vérmennyiséget? Hogy röviden összefoglaljam az eredményt: jobbára sehogyan…
db1e91751440f7484f02c4da8b41b59c.jpgTermészetesen azért akadtak módszerek és eszközök, amelyek felbukkantak az idők folyamán. Bizonyosan használták a betétnek egyfajta előképét. Az ókori Egyiptom egyik ún. „bölcsesség tekercsében” például egy mosónő alacsony státuszára utalva megemlítik, hogy „még a menstruáló nők ágyékkötőjét is ő mosta”. A fordítója után Eberes-i tekercsnek nevezett irat pedig egy tamponszerű eszközt ír le, mely puha, összetekercselt és mézbe mártott vászonból állt, és vetélés után erősen vérző asszonyok kezeléséhez javasolták használni. Ez alapján kikövetkeztethető, hogy a menstruációs vérzés felfogására is alkalmazhatták. Az ókori Rómában is használtak tampon módjára összetekercselt rongyokat, bár azt elsősorban ecetbe áztatva, fogamzásgátló eszközként vetették be (erről bővebben a fogamzásgátlás történetét feldolgozó bejegyzésekben olvashattok itt és itt). Így itt is felmerül annak lehetősége, hogy menstruáció alatt is felhelyeztek valamilyen tampont az ókori Róma asszonyai.
634976372592187500.jpgAbban mindazonáltal egyetértenek a történészek, hogy a betét módjára összetekercselt régi vásznak és rongydarabok használata elterjedtebb volt a tamponnál, s azokat házilag eszkábált ágykötőszerűségekkel rögzítették a testhez, hisz mai értelemben vett fehérnemű még nem létezett. Már, ha egyáltalán valaki megengedhette magának, hogy ilyesmivel vesződjön. Valószínű ugyanis, hogy az ókori Egyiptom vagy Róma hétköznapi és a középkori Európa naphosszat földeken dolgozó asszonyai, minden további nélkül csak úgy hagyták távozni a menstruációs vérzést. De még az újkori nemeshölgyek naplófeljegyzéseiben, levelezéseiben is csak elvétve említenek valamilyen egészségügyi alkalmatosságot, ami akár lehetett menstruációnál használt ágyékkötő vagy hasonló ruhadarab is.A bizonytalanságok talaját csak a 19. század vége táján hagyjuk el, ekkor kezdtek el megjelenni a kifejezetten menstruáció idejére tervezett - a rongyok, pamuttekercsek megtartására alkalmas - alsóneműk (megjegyzem, nehéz is elképzelni a finomkodó, krinolinos hölgyeket, amint teázás közben az időjárásról csevegnek, miközben szabad folyást engednek menstruációjuknak…). Ez az alsónemű lehetett egyfelől az ún. egészségügyi öv, ami megakadályozni próbálta  a belé helyezett nedvszívó anyag elmozdulását. Illetve az öv fölé kerülhetett a „menstruációs kötény”. Ezt valóban kötény módjára kellett viselni, annyi kiegészítéssel, hogy a két láb között az anyagot átvetve, azt hátul szalagok segítségével meg lehetett kötözni, megóvva a ruhát a pecsétfoltoktól.
2_2.jpgA 19. század végi „találmányláz” a női higiéniát sem kerülte el. Ekkor jelent meg az első menstruációs csésze is, amit 1867-ben szabadalmaztattak, és – már elnézést férfi olvasóimtól (feltéve, hogy ezen a ponton még vannak :D) – lerí róla, hogy csakis hímnemű lény tervezhette: azok a fémpántok a derékon, meg a csészét tartó drótok…. Köze sincs a mai menstruációs csészékhez, inkább hasonlít ezen alkalmatosság egy középkori kínzóeszközre, nem is csoda, hogy sosem került gyártásra.
americandruggist_jan1884_menstrualreceptacle_watermark.jpgEttől barátságosabb, bár kevésbé diszkrét, s roppant esztétikátlan megoldást jelentett az „egészségügyi nadrág”.

wp-content-uploads-2013-12-sanitary-napkin-bloomers-1919-corset-review.pngAzokat a rongyokat pedig, amelyeket ezekbe az alsóneműkbe menzesz idejére helyeztek, bizony használat után rendre kimosták. De ezek nem feltétlenül csak rongyok vagy vászondarabok lehettek; ezek a kötött (!) újra használható betétek a 19. századi Norvégiából származnak.

norwknitpads.gif

pamutot tartalmaztak és borsos áruk miatt csak kevesen engedhették meg maguknak. S megint csak képbe jön a korszak prüdériája... El tudjuk képzelni, amint egy Viktória korabeli angol úrinő, aki vendégfogadás előtt az asztallábakat is bebugyolálja, merthogy annak látványa illetlenség, „Johnson & Johnson hölgyeknek készült egészségügyi betétjét” kéri a pultnál? Merthogy így nevezték a terméket, s csak az 1920-as években jutott eszébe a cégnek átkeresztelni azt a semleges nevű Nupak-ra. Ekkorra azonban már megjelent a konkurencia az olcsó és hatékonyabb Kotex személyében. Ennek feltalálása állítólag az I. világháború alatt szolgálatot teljesítő nővéreknek köszönhető (az 1867-es menstruációs csészét elnézve azt mondom, áldassék a nevük), akik felfedezték, hogy a sebesülések ápolásánál használt facellulóz alapú, vattaszerű anyag sokkal jobb nedvszívó képességgel rendelkezik, mint az a pamuttekercs, amit ők egészségügyi alsóneműikbe tömködtek. A Kotex gyártója ráadásul még egy forradalmi ötlettel élt: a boltokban elhelyeztek egy perselyt, amibe a hölgyek pénzt dugtak, majd a terméket gyorsan kosarukba rejtve kisétálhattak az üzletből, anélkül, hogy hangosan kellett volna kérniük az intim eszközt. (Erről egy jópofa videó látható alább.) De a rémisztő egészségügyi övek utódjai, a gumival bélelt menstruációs bugyik csak az 1980-as évekre tűntek el teljesen, ekkor az eldobható betétek ugyanis szó szerint szárnyra kaptak, így már könnyedén az alsóneműhöz rögzíthetőek lettek.

Ha pedig valaki szeretné meghálálni a női nem jótevőjének, hogy (az ókori idők után újra) feltalálta a tampont, akkor Dr. Earle Haas nevét foglalja imába, akinek Tampax nevű – a higiénia érdekében applikátorral felhelyezhető -  találmányáért kezdetben nem tolongtak tömegek. Nem is csoda, hisz maga a gondolat meglehetősen újnak hatott a hölgyek számára, így a jó doktor kénytelen volt eladni szabadalmát a jobb üzleti érzékkel megáldott Gertrude Tenderichnek. Ő volt az, aki tudatos, orvosok és nővérek bevonásával folytatott marketingkampányával lehozta nekünk a mennyei mannát… azaz a tampont.


tampon.jpgÍgy már csak egy kérdés merülhet fel bennünk: hogy nem zavarta évszázadokon, sőt ezredeken keresztül az asszonyokat, hogy konkrétan - már elnézést a kifejezésért - hónapról hónapra maguk alá véreztek? Mert hiába, mai szemmel nézve ez igencsak különösnek hat. De erre több magyarázat is lehetséges. Egyfelől a nők akkoriban nem menstruáltak annyit, mint ma. A pubertás kor később kezdődött, a menopauza hamarabb köszöntött be, ráadásul a nehezebb körülmények között élő nép leányainak – s ők voltak többségben - az elégtelen táplálkozás miatt ritkább is volt a menzesze. Fogamzásgátlás és családtervezés híján pedig a terhességek, gyerekszülések száma többszöröse volt a mainak (akárcsak annak az esélye, hogy a nő abba bele is halt), ráadásul a szoptatás ideje is jobban elhúzódott. Másfelől tény, hogy a kor emberének a tisztaságról alkotott felfogása is eltérő volt. Mint azt korábban a fürdés történetéről szóló cikkben említettem, a 16. századtól a higiénia zálogát a tiszta alsóingben látták, melyet naponta frissen mosottra cseréltek, s még egy szerényebb körülmények között élő asszonynak is volt belőle öt-hat. Lehetséges, hogy ez az alsóing felfogta valamelyest a vérzést, s ezzel a kor asszonya bőven elégedett volt.

S arról sem szabad megfelejtkezni, hogy ez a hozzáállás nem csak a történelem folyamára jellemző: a tampon- és betéthasználat még ma is első világbeli „luxusnak” számít. Elég csak arra gondolni, hogy például a WHO 2015-ös jelentése szerint India 335 millió fogamzásképes női lakosságának csupán 12%-a használ valamilyen modern higiénés eszközt menzesz idején…

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://rizsporoshetkoznapok.blog.hu/api/trackback/id/tr1713402425

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mindenannyi · http://mindenannyi.blog.hu 2017.12.02. 16:30:38

Nagyon jó, hiánypótló írás, gratulálok!
Arról már én is hallottam, hogy az iparosodás hajnalán, a szövőgépek mellett álló dolgozó nők jobb híján csak úgy hagyták, hogy a menstruációs vér távozzon, ahogy tud. De nekem ez őszintén szólva elképzelhetetlen. Valóban, nagyon szerencsés korban és szerencsés helyen élünk. :)

Jakab.gipsz 2017.12.02. 17:04:20

Ez a kérdés a humán antropológia és a néprajz kutatás hatáskörébe tartozik és nem a szociológiai, probléma.

Azért mert az a menstruációs ciklussal rendelkező ivarérett, nők a társadalom egészének, kb a 25 % -át teszik ki, tehát egy kisebbségről van szó, akinek csak az egészségi állapotának a velejárója, a menstruációs ciklus, ez egy higiéniai állapot, azaz a rothadó vér büdös., azt gondolom többet mosakodtak, ennyi eszük csak volt.

A hölgyek ezeket az ügyeket diszkréten kezelték, azaz a férfiak és a gyerekek világától, bizonyos természetes, távolság tartással. Ugyanis maga az esemény ténye, a többség számára értelmezhetetlen, ezért nem kötötték az orrukra és nem verték nagy dobra.

Élnek még, vidéken koros matrónák, akik még emlékeznek fiatalkorukra és az akkori idősebb nők tanácsira, őket kell kifaggatni, ha nagyon érdekel a téma valakit.

lémegaLola 2017.12.02. 17:07:21

Tetszett az írás, annyi, hogy a tampon abszolút nem egészséges. Amiatt marad a helyén, hogy benyomja a hüvely falát. Kriston Andreát idézve: "A tampon belülről nyomást gyakorol a hüvely izomzatára, annak tápanyagellátását biztosító erekre." Azt a hasonlatot is tőle hallottam, hogy a tampon használata olyan a hüvelynek, mintha órákon át egy kiflit tartanánk az ajkainkkal. Vagyis érdemes a tampon használatát ésszerű keretek közé szorítani, amikor tényleg indokolt.

Doryyka 2017.12.02. 17:59:42

@lémegaLola: vagyis amig menstruálok? Soha többet gusztustalan betétet, fuj!

A poszthoz: lehet azért sem foglalkoztak vele, mert keveset menstruáltak, lévén vagy terhesek voltak, vagy szoptattak.

kiscsilla 2017.12.02. 18:11:13

Köszönöm, érdekes volt!

Egy apró megjegyzés: vigyázzunk szép magyar nyelvünkre! Olyan szó, hogy "esztétikátlan" nincs!
Az esztétikus ellentétei: borzalmas, csúf, csúnya, dísztelen, éktelen, förtelmes, gusztustalan, nem szép, ocsmány, otromba, randa, rémes, ronda, rusnya, rút, torz, undorító, visszataszító, visszatetsző, viszolygást keltő

ellentetszotar.hu/esztetikus

lémegaLola 2017.12.02. 18:11:55

@Doryyka: Nem, nem pont... Hanem pl. ha sportolsz, vagy azokon a napokon, amikor erős a vérzés. De non-stop a menstruáció ideje alatt ellenjavallt a tampon használata. Van, aki még éjszaka is tampont tesz fel. A tampon akkor is elhagyható, amikor a vérzés már nem olyan erős, és a tapasztalataim szerint a betétre helyezett vékony vattaréteg rengeteget lendít a komfort érzeten. Puha, és jól szívja a nedvességet. Mindenki maga dönti el, mi fontosabb, csak legalább legyünk tisztában a következményekkel.

lémegaLola 2017.12.02. 18:21:32

@Jakab.gipsz: a menstruáció egy teljesen természetes állapot, és jó, hogy szó van róla. Éppen attól értelmezhetetlen, ha hallgatás övezi (más kérdés, hogy a férfiakat ez a téma nem izgatja). Ezt arra a bekezdésre reagálva írom, hogy "A hölgyek ezeket az ügyeket diszkréten kezelték, azaz a férfiak és a gyerekek világától, bizonyos természetes, távolság tartással. Ugyanis maga az esemény ténye, a többség számára értelmezhetetlen, ezért nem kötötték az orrukra és nem verték nagy dobra."
Hozzátartozik a pubertás- és szülőképes korú nők mindennapjaihoz, akik akkor is nagy tömeget jelentenek globális szinten, ha a társadalmak átlag(?) 25%-át teszik ki. Fontos, hogy ne a tisztátalanság vagy egyéb, negatív jelző kapcsolódjon hozzá, hiszen természetes része a nők életének, és ha rendszeres, az az egészségünknek is egy jele.

tena_lady 2017.12.02. 18:27:56

Nekem anyukám, nagymamán és a többi hasonló korú nőismerősöm mind azt mondta, hogy régen rongyot, vagy anyukámék korában már vattát használtak és egyszerűen rászorítottak. Meg lehet csinálni. Intim torna. :P Nem tamponról van szó, hanem betétről, illetve az elődjéről. Ebből kiindulva nem hiszem, hogy csak úgy hagyták volna a középkorban vagy újkorban folyni a vért.
Nem ismerem pontosan a szokást, mivel nincsenek zsidó gyökereim, de egyszer a budai várban egy pincerendszerben voltam tárlatvezetésen, ami a régi zsidó negyed alatt húzódott. Ott volt egy mély kút, vagy fürdő, amit a zsidó nők azokon a napokon használtak. Valami olyasmi a szokás, hogy abban a pár napban tisztátalannak számítanak, ezért ott kell tisztálkodniuk, de nem vagyok benne biztos...lehet végig ott kell tartózkodniuk.

alien 2017.12.02. 19:04:09

@tena_lady: mikve es utana kell odamenni. Hogy ne legyen tisztátalan.

sic! 2017.12.02. 19:06:13

1. Indiában (és minden bizonnyal másutt is) mellesleg többek közt amiatt is hagyja abba sok lány az iskolát, mert megbízható tampon/betét hiányában nem mer elmenni hazulról.
2. A tamponnal addig semmi baj nincs, amíg elég sűrűn cseréljük és megfelelő méretűt választunk. Baj abból van, ha túl sokáig marad bent (elszaporodnak a bacik) és/vagy a vérzéshez képest túl nagyot választunk (kiszárítka a hüvelyt), ill. persze ha nem frissen mosott tiszta kézzel fogjuk meg és helyezzük fel.
3. Amióta van ipari vatta, azt tampon módra is használják, sőt, ahol megterem, a fel nem dolgozott pamutot (ahogy megterem a növényen) is tamponnak használták, másutt meg bizonyos mohafajtákat.
4. Ahol a menstruációhoz tabu/babona kapcsolódik (pl. tilos a szex, a fejés, miegymás), ott min. a férj, de (intimszféra hiányában) akár a fél háztartás pontosan tudja, ki mikor menstruál.
5. A fogamzásgátlásnak régi hagyománya van (a kereszténységben indirekt módon, ui. böjti napokon - és ebből rohadt sok volt - szexelni sem illett), és úgy tűnik, Európában talán valamikor a pestisjárványok után ment ki a divatból (hogy aztán a 19.sz.-ban újra fellendüljön, igaz, nálunk tudás hiányában leginkább úgy, h a férj kiköltözött az istállóba, ill. nagycsaládos életmódnál csak lopva lehetett együtt a házaspár). Azaz nők azért nem olyan ritkán menstruáltak.

Weißkopf 2017.12.02. 20:30:08

@sic!: "akár a fél háztartás pontosan tudja, ki mikor menstruál". Bizony, innen a magyar szólás: Ünnep van a háznál. (Magyarázata O. Nagy Gábor gyűjteményében: menstruál a család vmelyik nőtagja.)

Jakab.gipsz 2017.12.02. 21:08:44

@lémegaLola:

Erre való a biológia és az illemtan óra az iskolában, ott kell elsajátítani ezeket az alapvető ismereteket. Ön pedig a nemek egyenjogúságának a témája, körébe helyezi, egy konszenzust céloz meg kierőszakolni.

Magyarországban a közvélekedés nem tartja, "tisztátlannak" a nő menstruációs életszakaszát.

A nő tisztátalansága egy zsidó és muzulmán fantazmagória,

A magyar közbeszéd ezt, a témát már régen túl haladta, a "havi bajos" nőket inkább békén, békességbe hagytuk mint ahogyan az áldott állapotban lévőkre is a "másállapot" kifejezést is alkalmazta a köznyelv, találóan meghatározta, a nők különböző állapotát és nem erőszakolt bele semmit sem.
Tehát szükségtelen az ön által tematizált közbeszéd és nyelvidegen, a társadalmi felelősségvállalás sablonjaiba, bele erőszakolni a témát.
Ugyanis minden férfinak van legalább egy közeli nő rokona, ha nem vette volna észre. (pl, a saját anyja).

tavaszihóvirág 2017.12.03. 08:05:35

A sok terhesseg es a hosszu szoptatas miatt alig menstrualtak a nok, ez teny.

MolnarErik · http://heraldika.blog.hu/ 2017.12.03. 09:58:04

A legenda szerint a Térdszalag rend megalapítása is egy középkori őstampnos balesethez köthető:
"A témába vágó egyik legpikánsabb anekdota a Térdszalag Rend eredetének története. 1348-ban, a Calais bevételének örömére tartott bálon Salisbury grófnő pánttal derekához erősített vérző csomagja leesett, az összesereglett ünneplők közt nagy megrökönyödést és zavarodott, zajos ellenérzést kiváltva. III. Edward fölkapta a rongycsomót, és saját szervére illesztette, melynek középkori eufemisztikus megnevezése volt a comb. A tiszteletre utalva, melyet minden férfinak éreznie kellene az iránt a hely iránt, melyből élete ered, fölkiáltott: Honi soit qui mal y pense! - mely azóta is a Térdszalag Rend mottója."
magyarnarancs.hu/lelek/devianciabedekker_v_mire_jo_ez_a_verzo_kehely-59847

fuszujka 2017.12.03. 11:03:43

@Jakab.gipsz: hát, ha igaz az, ami a posztban olvasható, hogy nagy valószínűséggel sokan semmit nem tettek oda, és folyt le a vér a lábukon, akkor valójában egyáltalán nem fantazmagória a "tisztátalan" jelző.. És teljesen logikus, hogy a végén fürdőbe kellett menniük.
Rengeteg zsidó szabály valamilyen higiéniai okra vezethető vissza, aminek kétezer éve nagyon is volt értelme.

na__most__akkor 2017.12.03. 13:57:19

Pedig a zsidók sok mindent kitaláltak... Állítólag Bethsabé találta fel a női fehérneműt. (Forrás: Joseph Heller: Isten tudja --- nem túl autentikus forrás *** ).
Maga Bethsabé is egy furcsa figurája a bibliának; az ószövetség tizennégyszer említi névszerint, de Máté a Jézus ősei között csak azt mondja, hogy "az Uriás felesége"...

***
A könyvből:
"" Egyik nap berohantam a szobájába, hogy csak az ő fülének szánva, elfütyörésszem frissen elkészült Alleluja-kórusomat, de nem jutottam benne messzire: elhallgattam és tátott szájjal csak bámultam, amikor Bethsabé levetette a köntösét, hogy megmutassa azt a ruhadarabot, amit a csupasz bőrén viselt alatta. Kurta, libegős, hússzínű ruhadarab volt, valami meglehetősen áttetsző, vékony anyagból készült, körbefogta a derekát, aztán valahogy, komikus és nevetséges benyomást keltve, két fityegő hengerként lógott lefelé a két combján. -
- Tetszik? - kérdezte, és csábító pózt öltve mutogatta magát.
- Mi ez?
- Fehérnemű - mondta. - Én találtam föl. Ruhadarab.
- Férfinak vagy nőnek?
- Mi a különbség?
- Nagy a különbség - magyaráztam. - Asszonynak nem szabad férfiruházatot viselni, sem férfinak asszonyruhába öltözni.
- Ki mondja?
- Mózes V. könyve, a Deuteronomium, az mondja.
- Fütyülök rá - mondta csípősen. - Én egymillió dollárt fogok ezen keresni. ""

"" részrehajlónak bizonyulok kifestett kedvesem, Bethsabé iránt, olyan okokból, melyeknek semmi közük se Istenhez, se a szokásokhoz, se az országhoz. Bethsabé leszopott. Hogy ez jó volt-e vagy sem, azt én nem tudom megítélni; én csak annyit mondhatok, hogy nekem elég jó volt. Felült rám, behajlított térddel, és előre-hátra lovagolt rajtam, az arca vörös volt, mint a cseresznye. ""

Fenchurch68 2017.12.03. 14:43:29

Amelyik férfi ezt titkolandónak, vagy undorítónak gondolja, annak csak annyit üzennék, hogy ha az édes anyukája nem menstruált volna, akkor őt se lehetett volna erre a világra teremteni.
Akinek mindenféle emberi testváladékok (férfi, női, vegyes) gusztustalanok, az inkább legyen angyal.

Fergabor1 2017.12.03. 15:16:37

Egy dologgal nem foglalkozik a cikk: egy felkötött rongydarabbal mit csináltak a nők kisebb nagyobb dolguk végzésekor. Mert a tampont a minden Wc-ben meglévő szemetesbe be lehet dobni, de guggolva, szoknyát tartva, véres rongydarabot szorongatva ...

lémegaLola 2017.12.03. 19:04:18

@Jakab.gipsz: Nem célzok semmit kierőszakolni :-)
Amúgy a biológia óráktól sokat várnak az emberek, és sokan hiszik, hogy a menstruációról ott használható módon szó esik, de sajnos ezt nem lehet általánosságban véve alappal kijelenteni. Ettől függetlenül engedje meg, hogy megnyugtassam, tisztában vagyok az alapvető ismeretekkel :-)
Amiről én beszéltem, és erre az Ön szóhasználata is rámutat ("havibaj"), hogy szerintem nem szerencsés negatív jelzőkkel jellemezni. Természetesen nem várom, és nem vágyom rá, hogy egyetértsen, nekem elég, ha felhagy a kioktató hangnemmel és a feltételezgetésekkel.

lémegaLola 2017.12.03. 19:07:25

@Fergabor1: gondolom, valahogy "leszerelték" magukról, különben nem tudták volna dolgukat végezni.

Los Alamuszi 2017.12.04. 09:04:52

Anyám mesélte, hogy az ő nagymamája, aki parasztasszony volt, a szőlőbe menet csak úgy megállt az út szélén terpeszben, és pisilt is...
Ennek ellenére a menstruációs vért csak úgy hagyni lecsöpögni.... igen, nyilván kevesebbszer és kevesebbet menstruáltak, de mondjuk amikor igen, az a lefolyó vér fura volt.... persze az utcára is kiöntötték a mindenfélét, meg ha jól tudom, XIV. Lajos palotáiban is minden sarokban elvégezte mindenféle dolgát, akire rájött a szükség, de mondjuk a vér összeszennyezte a ruhát is, ami a szegényeknek egy rend volt, magyarán gondolom, ha tudta, óvta (volna), a gazdag meg azért vigyázott rá, mert drága volt. Vagy erre volt a sok alsószoknya? Szóval, ne lehet, hogy valamiféle rongyokat csak odaapplikáltak? Az újszülötteket is pelenkázni kellett valahogy*, a technika pedig nyilván alkalmazható volt a nők havi bajára is. Persze itt meg az a kérdés, hogy mondjuk egy gazdag nő szvsz tudott rongyot szerezni (volt miből feltépni), a szegényeknél még ez sem lehetett egyszerű, mert még az elrongyolódott cuccból is lehetett fontosabb dolgot varrni, mondjuk a gyereknek.
Meg mai aggyal nem tudok nem arra gondolni, hogy a kimosott (kor szintjén kimosott) betétek, pláne a hüvelybe helyezett akármiktől milyen jó kis fertőzéseket lehetett kapni....

*mellékszál, de kb. egy éve olvastam Oravecz Imrétől a Kaliforniai fürjet, ahol a magyar család kivándorol Amerikába. Végig azon járt az agyam, hogy tudták megoldani egész úton (tehát Budapestre, aztán onnan Fiuméba, onnan a hajóút), a baba pelenkázását, etetését? Ugye nem arról beszélünk, hogy kényelmes, egy-kétágyas kabinokban utaztak, hanem tömegszálláson, kis helyen összezsúfolva. Hogy mosták ki a pelenkát, hogy szárították meg? És persze az etetés is... mert oké, míg szoptatott az anya, de ha nem, mit adott neki egy több hetes hajóúton, ahol nem első-, meg másodosztályú utasként utazott, hanem a saját kaját kellett vigyen a hajóra arra a pár hétre?

aeona 2018.09.04. 23:00:46

Kedves Mindenki!

Kissé szórakoztató, ám többnyire fájdalmas volt végigolvasni olykor parázs-közeli beszélgetéseteket a témához.

A cikk egy teória, ráadásul kifejezetten nyugati társadalmunk közelmúltjára koncentrál.

Kicsit tágabb kitekintéssel akár jótékony hatása is lehetne.

Ajánlom figyelmetekbe a 'vörös sátor' kifejezést.
A legtöbb természeti törzs a mai napig óvja asszonyait s leányait a hold/vér napjaiban, hiszen az Élet általuk folytatódik, sorsuk, egészségük a törzs sorsa s jövője.
Rengeteg remek ismeretterjeszőt találtok a témában, ha egészséges mintákról olvasnátok, e fenti jó kifejezés a keresőbe.

Csak mifelénk már nem szempont a "törzs jövője". Merthogy törzs már nincs, a szó értelmét, esszenciáját is elfeledtük; jövő meg a következő háundem kollekció, fizetésemelés, nyaralás stb-ig terjed. A kivénhedő politikusaink meg multi cégalapitó atyáink még ellátnak a saját aranykoporsójukig, sőt, bizonyos összeeskü-elméletek szerint örök életre pályáznak for real.
S a többiek? Te meddig?
Nem az a lényeg, lesz-e saját gyereked (természetes úton egyre kevésbé valószinű, főleg ha már tizenévesen antibébi-tabin élsz s tampont nyomkodsz), s persze, mondható, hogy a nagy- s dédszüleink idején az utódlás volt a legnagyobb esemény s eredmény, vagy hogy a feudalizmusban azért csináltak annyi gyereket, hogy legyen munkaerő/ túlélő örökös, de ott még volt gondolat előre, másokra, a jövőre.

Szomorú, hogy az orrunkig sem látunk felvilágosult nyugatiként. Mert "minden wc-ben van szemetes". Apróság a tampon és betét s miegymás a többi tengernyi szeméthez képest, mégsem elhanyagolható kérdés. Tényleg kényelmes hogy nem rongyokat kell mosigálnunk, putty, kidobjuk s már nincs is, nem büdös, nem gond többé, de tényleg csak eddig tartana a dolog?
Ja bocs, tovább már nem érdekel. Végülis benövi a fű a szemetünket egy idő után, addig meg elég messze van, nem kell vele foglalkozni.

Lányok, asszonyok, vérző lények! Képzeljétek, van más választásunk a kináltakon kivül!
Persze macera, sok idő, energia, odafigyelés. Arról szól, hogy valóban megismered a tested működését. Megtanulsz érezni. Magad, elsősorban. A másikat is jobban fogod aztán, elhiheted.
Immár 4 éve nem használok vérfogót a menzeszem idején, csupán ha tudom, pont nem fogok kiérni a megfelelő helyre (pl hosszabb buszút során). Ám az ilyen helyzetekre is kitalálták már a mosható megoldásokat. Vagy a hüvelykelyhet.
Ezen megoldások fényében is azt javaslom, kezdjétek észlelni a mechanikát, ami létezéstek alapja, ha TÉNYLEG figyeltek, egy idő után megtanuljátok a nyelvét, mindig megmondja, ami van. Azt is, hogy mindjárt kibuggyan a véred. S akkor a fentebbi nagyihoz hasonlóan lehet eljárni, ha kirándulsz éppen, akkor akár az út szélin is, mint anno ő tette.
Komoly szabadság-élményt nyújt. Pelenkázza meg dugdossa magát a jófene.