2016. november 18. - Budai Lotti
Az implantátumok előtt: a női test (de)formálásának története I.

Az implantátumok előtt: a női test (de)formálásának története I.

Fűző, fenékpárna, miegymás

 A bulvárlapokban egyre-másra jelennek meg cikkek, hogy éppen hol, melyik celebritás nagyobbíttatta meg a mellét, töltötte fej ajkait botox-szal, de olyat is hallani, hogy valaki kiveteti néhány bordacsontját, hogy vékonyabb legyen a dereka. Ilyenkor hajlamosak vagyunk felsóhajtani, hogy te jó ég, hova fajul ez a világ, mi lesz a természetes szépséggel, a női test természet adta vonalaival... Pedig, ha belegondolunk, a női nem története, illetve egészen pontosan a női divat története, másról sem szól, minthogy azokat a természetadta körvonalakat természetellenes formákba kényszerítsük... Gyakran túlzásokba esve, ahogyan az könnyen megesik a sokadik mellnagyobbításon átesett, dupla D-és kosarú híreségekkel is. Nézzük hát át röviden, hogy miféle eszközökkel, avagy kívül hordott „implantátumokkal” igyekeztek a testük vonalait megváltoztatni a letűnt századok asszonyai. 
bums-inconvenience_copy.jpg

A divat történetét vizsgálva talán megállapíthatjuk, hogy senki nem értékelte olyan nagyra a test természetes szépségét, mint az ókori görögök... (Na jó, talán csak az ősember, de a homo sapiens bőr ágyékkötőit talán nem nevezhetjük még divatnak...) Az ókori Hellaszban a szépség egyet jelentett a az arányosággal, s az arányosságra való törekvés valamennyi művészeti ágat, az építészettől a szobrászatig áthatotta: abban a korban egy természetellenesen elvékonyított derék vagy egy méternyire feltornyozott Marie- Antoinette féle frizura látványa nem kis visszatetszést keltett volna...  implant1.jpg

Hanem ettől a kortól kezdve mintha más sem lett volna  a női nem célja, minthogy veleszületett alakját ilyen vagy olyan eszközökkel eldeformálja... Itt a görög-római korszak után ugorjunk át néhány évszázadot, illetve néhány olyan excentrikus divatjelenséget, mint a középkori csúcsos fejfedők vagy a 16. század tálcányi malomkerékgallérjai (melyek inkább tekinthetők egy-egy divathóbort elharapózásának, semmint a természetes vonalak szándékos elrejtésének). S kezdjük a sort a legismertebb női "kínzóeszközzel", a fűzővel. A fűző eredete ismeretlen. Annyi bizonyos, hogy a francia udvarba Medici Katalin vitte magával a fűző viselésének szokását, ami hamarosan új hazájában is gyökeret vert, majd Angliában is nagy népszerűségre tett szert.  

tudor_corset.jpgTudor kori portrékon jól látható azonban, hogy ennek a fűzőnek a célja még nem a derék elvékonyítása volt: egyenes, méltóságteljes tartást kívántak általa elérni, ezért merev anyagból készült, gyakran tartalmazott csont-, acél- vagy fabetétet. A mellkast pedig kifejezetten laposította, a leszorított mellek a dekoltázs vonalában, „torlódtak fel”. I. Erzsébet idejére a fűző esztétikai célja lett, hogy merevségével kihangsúlyozza a speciális abroncsszoknyával körkörösen alátámasztott ruha esését, redőzését. Ehhez később csatlakozott a felpuffasztott ujj, s a testnek ezzel a végletekig eldeformált kontúrjával el is érkeztünk a Tudor divat leszálló ágához.   (A későbbiekben is látni fogjuk, hogy mikor az öltözékek az extrémitásig eltávolodnak a természetes idomok vonalaitól, az általában egy-egy divattörténeti korszak hattyúhalálát jelenti, s azt jobbára egy ellentétes divatirányzat követi.  tudor.jpgA 17. században még mindig nem a derék elszorítására használták a fűzőt: a század nagy része során a robe à la française uralta  a divatot, melyben a derékvonal egyébként is eltűnt. Viszont a keblek, a mély dekoltázs hangsúlyozása, már nagyon kívánatos következménye volt a fűzőviselésnek, illetve azt továbbra is az egyenes tartás zálogának tartották.  
implanto_ri3.jpg
A fűző mellett azonban ne feledkezzünk meg a többi női testrészről sem, hiszen a számos alsószoknya, a különböző abrocsszoknyák és merevítések tulajdonképpen ugyanazt a célt szolgálták: így vagy úgy, de átformálni a női testet. Ezen cél szolgálatába speciális párnákat és más eszközöket is állítottak, melyek a csípőre erősítve befolyásolták a hölgyek sziluettjét. Ezek afféle „mű-fenekek” voltak, s fontos alkotórészeivé váltak a robe à la française-nek illetve különböző változatainak, mint pl. a képen jobbra látható, háromosztatú a robe á la polonaise-nek. implant6.jpgSőt, az 1770-es években sorra nyíltak kifejezetten „mű-fenekekre” szakosodott üzletekmelyek létezése már a karikatúra rajzolók érzékenységi küszöbét is elérte.  ipmlant4.jpgA forradalom előtti években a robe à la française-t pedig már csak az udvarban viselték, akkorra viszont oldalirányban úgy kiszélesedett, hogy egy külön abroncsszoknyára volt szükség, hogy a kívánt formát elérjék.  Itt is megfigyelhető a "természetellenesség=hanyatlás" jelenség: a hatalmas szoknyák, a méteresre tornyozott rizsporos hajköltemények, mint monsturmok vetítik baljós árnyékukat a végét járó ancien régime-re és a túlzásokba esett rokokó divatra (erről a témáról A nagy francia (divat)forradalom című bejegyzésben is olvashattok). implant5.jpgA forradalom aztán kisöpörte ezeket az extrémitásokat a divatból, s nők egy időre megszabadultak az abroncsos merevítésektől és csípőre kötözött párnáktól: a 19. század elején elterjedő könnyű, mell alatt szabott, empire-stílu ingruhák elterjedésével egy időre a fűző is háttérbe szorult, legfeljebb annak egy rövidített változatát viselték, ami viszont már igencsak emlékeztethet minket a mai melltartókra. regency_gown.jpgA klasszicista korszak divatja morbiddá torzult rokokó viselet tökéletes ellenpéldája lett. Ezekben az évtizedeben a görögök óta nem látott mértékben kapta vissza saját vonalait a női test, s nem véletlenül: a klasszicizmus korának az ókori görögök letisztultsága és természetessége szolgált mintaképül, s ez mind a művészetekben, mind a divatban kifejeződött. go_ro_g.jpgHagyjuk hát megpihenni fűzőktől nyomorgatott ük-ük-ük-ük nagyanyáinkat ebben a néhány évtizedben, melyben a női test végre újra szabadon lélegzhetett, s hogy ennek a  nagy szabadságnak mikor és milyen divatirányzat vetett véget, kiderül egy következő bejegyzésből. 

Lepjétek meg szeretteiteket egy igazán egyedi karácsonyi ajándékkal! A Borostyánszemű című történelmi regény képes kiegészítőkkel, kortörténeti érdekességekkel és olvasáshoz ajánlott zeneművekkel, teszi a történelmi hangulatot még átélhetőbbéaz olvasás élményét pedig teljessé. Kerüljétek el a karácsonyi sorban állást és vásároljátok meg most, 20% kedvezménnyel a Geopen kiadó webshopjában  

img_2123.JPG

mouche.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://rizsporoshetkoznapok.blog.hu/api/trackback/id/tr3711836013

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dr. Nagy László 2016.11.19. 21:07:46

Érdekes poszt, érdekes témaválasztással! Nekem tetszett!

Bicepsz Elek 2017.11.03. 20:38:41

Fuzot a 19 szazadban ferfiak is viseltek. Az idiota divat mindenkit elert!!

Bicepsz Elek77 2018.11.02. 00:39:02

@Bicepsz Elek:
A reneszansz korban is sokminden elobb ferfidivat volt es a nők azg vettek át(pl. magassarku cipo XIV. Lajos udvaraban stb.