Az implantátumok előtt: a női test (de)formálásának története I.
Fűző, fenékpárna, miegymás
A bulvárlapokban egyre-másra jelennek meg cikkek, hogy éppen hol, melyik celebritás nagyobbíttatta meg a mellét, töltötte fej ajkait botox-szal, de olyat is hallani, hogy valaki kiveteti néhány bordacsontját, hogy vékonyabb legyen a dereka. Ilyenkor hajlamosak vagyunk felsóhajtani, hogy te jó ég, hova fajul ez a világ, mi lesz a természetes szépséggel, a női test természet adta vonalaival... Pedig, ha belegondolunk, a női nem története, illetve egészen pontosan a női divat története, másról sem szól, minthogy azokat a természetadta körvonalakat természetellenes formákba kényszerítsük... Gyakran túlzásokba esve, ahogyan az könnyen megesik a sokadik mellnagyobbításon átesett, dupla D-és kosarú híreségekkel is. Nézzük hát át röviden, hogy miféle eszközökkel, avagy kívül hordott „implantátumokkal” igyekeztek a testük vonalait megváltoztatni a letűnt századok asszonyai.
A divat történetét vizsgálva talán megállapíthatjuk, hogy senki nem értékelte olyan nagyra a test természetes szépségét, mint az ókori görögök... (Na jó, talán csak az ősember, de a homo sapiens bőr ágyékkötőit talán nem nevezhetjük még divatnak...) Az ókori Hellaszban a szépség egyet jelentett a az arányosággal, s az arányosságra való törekvés valamennyi művészeti ágat, az építészettől a szobrászatig áthatotta: abban a korban egy természetellenesen elvékonyított derék vagy egy méternyire feltornyozott Marie- Antoinette féle frizura látványa nem kis visszatetszést keltett volna...
Hanem ettől a kortól kezdve mintha más sem lett volna a női nem célja, minthogy veleszületett alakját ilyen vagy olyan eszközökkel eldeformálja... Itt a görög-római korszak után ugorjunk át néhány évszázadot, illetve néhány olyan excentrikus divatjelenséget, mint a középkori csúcsos fejfedők vagy a 16. század tálcányi malomkerékgallérjai (melyek inkább tekinthetők egy-egy divathóbort elharapózásának, semmint a természetes vonalak szándékos elrejtésének). S kezdjük a sort a legismertebb női "kínzóeszközzel", a fűzővel. A fűző eredete ismeretlen. Annyi bizonyos, hogy a francia udvarba Medici Katalin vitte magával a fűző viselésének szokását, ami hamarosan új hazájában is gyökeret vert, majd Angliában is nagy népszerűségre tett szert.
Tudor kori portrékon jól látható azonban, hogy ennek a fűzőnek a célja még nem a derék elvékonyítása volt: egyenes, méltóságteljes tartást kívántak általa elérni, ezért merev anyagból készült, gyakran tartalmazott csont-, acél- vagy fabetétet. A mellkast pedig kifejezetten laposította, a leszorított mellek a dekoltázs vonalában, „torlódtak fel”. I. Erzsébet idejére a fűző esztétikai célja lett, hogy merevségével kihangsúlyozza a speciális abroncsszoknyával körkörösen alátámasztott ruha esését, redőzését. Ehhez később csatlakozott a felpuffasztott ujj, s a testnek ezzel a végletekig eldeformált kontúrjával el is érkeztünk a Tudor divat leszálló ágához. (A későbbiekben is látni fogjuk, hogy mikor az öltözékek az extrémitásig eltávolodnak a természetes idomok vonalaitól, az általában egy-egy divattörténeti korszak hattyúhalálát jelenti, s azt jobbára egy ellentétes divatirányzat követi.) A 17. században még mindig nem a derék elszorítására használták a fűzőt: a század nagy része során a robe à la française uralta a divatot, melyben a derékvonal egyébként is eltűnt. Viszont a keblek, a mély dekoltázs hangsúlyozása, már nagyon kívánatos következménye volt a fűzőviselésnek, illetve azt továbbra is az egyenes tartás zálogának tartották.
A fűző mellett azonban ne feledkezzünk meg a többi női testrészről sem, hiszen a számos alsószoknya, a különböző abrocsszoknyák és merevítések tulajdonképpen ugyanazt a célt szolgálták: így vagy úgy, de átformálni a női testet. Ezen cél szolgálatába speciális párnákat és más eszközöket is állítottak, melyek a csípőre erősítve befolyásolták a hölgyek sziluettjét. Ezek afféle „mű-fenekek” voltak, s fontos alkotórészeivé váltak a robe à la française-nek illetve különböző változatainak, mint pl. a képen jobbra látható, háromosztatú a robe á la polonaise-nek. Sőt, az 1770-es években sorra nyíltak a kifejezetten „mű-fenekekre” szakosodott üzletek, melyek létezése már a karikatúra rajzolók érzékenységi küszöbét is elérte. A forradalom előtti években a robe à la française-t pedig már csak az udvarban viselték, akkorra viszont oldalirányban úgy kiszélesedett, hogy egy külön abroncsszoknyára volt szükség, hogy a kívánt formát elérjék. Itt is megfigyelhető a "természetellenesség=hanyatlás" jelenség: a hatalmas szoknyák, a méteresre tornyozott rizsporos hajköltemények, mint monsturmok vetítik baljós árnyékukat a végét járó ancien régime-re és a túlzásokba esett rokokó divatra (erről a témáról A nagy francia (divat)forradalom című bejegyzésben is olvashattok). A forradalom aztán kisöpörte ezeket az extrémitásokat a divatból, s nők egy időre megszabadultak az abroncsos merevítésektől és csípőre kötözött párnáktól: a 19. század elején elterjedő könnyű, mell alatt szabott, empire-stílusú ingruhák elterjedésével egy időre a fűző is háttérbe szorult, legfeljebb annak egy rövidített változatát viselték, ami viszont már igencsak emlékeztethet minket a mai melltartókra. A klasszicista korszak divatja morbiddá torzult rokokó viselet tökéletes ellenpéldája lett. Ezekben az évtizedeben a görögök óta nem látott mértékben kapta vissza saját vonalait a női test, s nem véletlenül: a klasszicizmus korának az ókori görögök letisztultsága és természetessége szolgált mintaképül, s ez mind a művészetekben, mind a divatban kifejeződött. Hagyjuk hát megpihenni fűzőktől nyomorgatott ük-ük-ük-ük nagyanyáinkat ebben a néhány évtizedben, melyben a női test végre újra szabadon lélegzhetett, s hogy ennek a nagy szabadságnak mikor és milyen divatirányzat vetett véget, kiderül egy következő bejegyzésből.
Lepjétek meg szeretteiteket egy igazán egyedi karácsonyi ajándékkal! A Borostyánszemű című történelmi regény képes kiegészítőkkel, kortörténeti érdekességekkel és olvasáshoz ajánlott zeneművekkel, teszi a történelmi hangulatot még átélhetőbbé, az olvasás élményét pedig teljessé. Kerüljétek el a karácsonyi sorban állást és vásároljátok meg most, 20% kedvezménnyel a Geopen kiadó webshopjában.