2016. szeptember 23. - Budai Lotti
Higiénia és testkultúra I.

Higiénia és testkultúra I.

Fürdési szokások a középkorban avagy csecsemőt a fürdővízzel...

Az iskolában valamennyien tanultuk annak idején, milyen fontos szerepet játszott az ókori rómaiak életében a fürdés: erről írásos és képi emlékek, köz- és magánfürdők romjai tanúskodnak. Hajlamosak vagyunk ugyanakkor azt hinni, hogy a Római Birodalom bukásával ez fejlett fürdőkultúra egy csapásra eltűnt, s ettől kezdve Európa népei koszban és szennyben élték mindennapjaikat. Pedig ez korántsem így van. E téren csak az 1600-as évekre állt be gyökeres változás, azaz az általunk gyakran sötétnek titulált középkor embere még sokkal többet adott a tisztálkodásra, mint mondjuk XIV. Lajos udvaroncai.

mimi_mmw_10a11_069v_min_1.jpg

Ebben a posztban a XVI-XVII század fürdési szokásairól terveztem írni, de kutatásaim során oly izgalmas részletekre bukkantam, hogy úgy döntöttem, ez a téma is megérdemeli, hogy kicsit távolabbra tekintsünk vissza a higiénia történetébe. Ami a középkor embereit illeti, róluk általánosságban elmondható, hogy igyekeztek bizonyos időközönként alapos fürdőt venni: A vikingek például heti rendszerességgel fürödtek, de  a kontinens békésebb életmódot folytató lakóinak is megvolt a lehetősége a rendszeres tisztálkodásra, hála a szép számmal megtalálható nyilvános fürdőházaknak. Pl. az 1300-as évek Párizsában harminckettő, ugyanebben az időszakban Londonban tizennyolc, az 1400-as évekbeli Krakkóban tizenkét közfürdő működött. De majd minden nagyvárosban megtalálható volt valamilyen nyilvános fürdő, illetve nyújtottak ilyen jellegű szolgáltatást fogadók, de még monostorok is. Ezeket persze nem olyan hófehér márvány medencékkel kell elképzelni, mint mondjuk egy római kori tepidáriumot. A középkorban hatalmas fadézsákba hordták a forró vizet, melyeket vászon lepedőkkel béleltek ki, nehogy szálka fúródjon a kedves vendég alfelébe… Érthető módon ezek a fürdők nem nyújtottak nulla-huszonnégyórás szolgáltatást, minthogy egy-egy dézsa meleg vízzel való feltöltése időigényes feladat volt. Így például Párizs városában kikiáltó hirdette ki a fürdő előtt, hogy készen állnak a kuncsaftok fogadására. Ugyanakkor ír területen igen leleményesen oldották meg a problémát: a kellemes hőmérséklet elérése érdekében felforrósított köveket dobtak a fürdővízbe. Valamiben azonban a középkori fürdőházak igencsak hasonlítottak római elődjeikre: nemcsak tisztálkodás céljára szolgáltak, hanem a társasági élet fontos színterei is voltak egyben. Sőt, egyes intézmények zenés esti mulatságokat, lakomákat is szerveztek, ami szokás egyébként a királyi udvarokban is dívott: Nagy Károly, Karoling uralkodó gyakran nem csak családtagjait és nemeseit, de az udvarában tartózkodó követeket is meghívta egy-egy pancsolással egybekötött lakomára.

12-22medievalbath.jpg

Voltak fürdők melyeket férfiak és nők vegyesen látogattak, voltak, ahol a nemeket szigorúan külön választották. Egyes közfürdőkben, teljes meztelenségükben mutatkozhattak meg a tisztulni vágyók, máshol vállakat és karokat szabadon hagyó vászoninget kellett hordaniuk. Az egyház természetesen kezdetektől ellenezte a koedukált fürdőket, minthogy azokat a bujaság melegágyának tartották, nem is alaptalanul: a fürdők nagy része ugyanis bordélyként is funkcionált. A közfürdők látogatása helyett a nemesség tagjai gyakran tartottak fent saját fürdőhelyiséget otthonukban. A termetes fadézsák feltöltése természetesen házi körülmények között is órákig tartó feladat volt, így aztán nem is éltek olyan gyakran ezzel a tisztálkodási lehetőséggel, mint a fürdőházak látogatói. Ha azonban mégis megtöltötték ezeket a szobányi fürdőkádakat, akkor már az egész háznép megmerítkezett benne: először az uraság és a többi férfi családtag, őket követően pedig a cselédség férfi tagjai. A nők csak ezután élvezhették a már kétes tisztaságú fürdővizet, a legvégére pedig a gyerekek, egészen pontosan a csecsemők maradtak. Talán innen is ered a „kiönteni a gyereket a fürdővízzel” mondás.5f0b1b0041171b089f87c483bbf86285.jpg

Nos, ez a többé-kevésbé fejlett fürdőkultúra tűnt el szinte teljesen a XVII. századra. Hogy miért és hogyan, az egy későbbi posztból kiderül, valamint az is, hogy a közfürdők leáldoztával, hogyan oldotta meg a tisztálkodást a barokk kor embere. (A XVII-XVIII. századi hajápolási praktikáiról már volt szó a Még egy kis rizspor - A rokokó sampon című bejegyzésben.)

Történelemkedvelők figyelmébe: A Borostyánszemű című történelmi regényem, mely a XIV. Lajos korabeli francia udvar intrikái közé kalauzolja az olvasót, november elején jelenik meg a Geopen kiadó gondozásában: Részlet a könyvből itt olvasható.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://rizsporoshetkoznapok.blog.hu/api/trackback/id/tr5811669548

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BéLóg 2016.09.24. 19:28:30

Nem volt nehéz betiltani, mert az egyre szabadosabbá (bordéllyá) váló fürdőkultúra miatt olyan mértékben elterjedt a halálos szifilisz, hogy azt mátr nem lehetett a szőnyeg alá söpörni, vagy célszerűen kiönteni a fürdővízzel.

alien 2016.09.24. 19:36:14

Most az egesz biztos, hogy a családfő felesége es az elso szulott fiú csecsemő a szolga büdös valaha utan fürdött?

nemorino 2016.09.24. 22:31:05

@BéLóg: Ráadásul a betegségeket a kóros kipárolgásoknak tudták be, ezért az orvosok az egészséges életmód érdekében javasolták a fürdés mellőzését. Persze ez nem jelentette a tisztálkodás teljes hiányát, mert nedves törülközővel rendszeresen átdörgölték magukat. Érdekes, hogy a fürdés hiányát nem lehet észlelni az átlagéletkor alakulásában, úgy tűnik, hogy nem elsősorban az egészséges mivolta miatt van rá szükség.

Girhes Joe 2016.09.25. 02:08:36

Az én fantáziámat inkább a szájuk szaga ragadja meg a régi képeket látva... még ma, a fogkrém és a rágógumi korában is az emberek többségének büdös a szája, ha fél méternél közelebbről szagoljuk, ahogy beszél. De akkor basszus, mi lehetett 100, 500, 1000 évvel ezelőtt??? Igazából maga a tény lep meg, hogy a csókolózás nemhogy létezik, de régen is létezett...

paráznabillegető 2016.09.25. 07:42:30

aztán azokat a városi bordély-közfürdőket általában ugyan ki üzemeltette?
mi volt a titulusa a helyi mindenhatónak?

kmera 2016.09.25. 10:02:18

@Girhes Joe: A XIX.századi Magyarországon pl. szénporral mostak fogat. Még régebben különböző faágakat rágcsáltak fogápolási céllal. Egyébként mentalevél rágásával valószínűleg egész jó illatot lehetett elérni.

gigabursch 2016.09.25. 10:51:13

Találkoztam már egy, ehhez jól kapcsolódó írással sok évvel ezelőtt, itt a blog.hu-n.
Ott azt taglalták, hogy amíg pl. Magyarországon a hamuzsír szappan az folyamatosna használt termék volt olyannyira, hogy ay expedíciós seregek (értsd Kalandóozásnak hívott, egyébként büntető hadjáratokat levezénylő seregek) feltárt ruházatánál megvan a szappanos bőrzsák, addig a "fejlett" nyugat inkább mindent megtett, csakhogy ne kelljen fürödni (lásd Michelangelót).
A magyar nép folyamatosan mosdott szappannos vízzel. HA nem is minden nap, de hetente egyszer nagymosdás volt, nem volt teketória. S közte kismosdások (kéz, arc, lábfej és nemiszervek környéke), férfiaknál borotválkozással együtt.
A házi szappanfőzésnek elég sok néprajzi gyűjteményben láthatók a különböző elemei.

Jellemző adat és tény, hogy míg tőlünk nyugatra három pestisjárvány megtizedelte Európát, addig nálunk nem volt pestisjárvány. Nálunk a pestis a török kor végefelé, de főleg utána a Habsburgok alatt jelent meg és pusztított (van valami emlékem, hogy a Rákóczi szabadságharc harcaiban meghalt 50000 magyar katona, míg a végén feltörő pestis elvitt majdnem félmillió embert.

gigabursch 2016.09.25. 11:14:21

@kmera:
Ezt még sose hallottam.

prolee 2016.09.25. 11:15:53

@Girhes Joe: Egészséges, azaz normális táplálkozás mellett nincs szájszag.
Ha este elrágcsálsz egy sárgarépát, majd egy almát és almaecetes vizet iszol, az leszedi a fogadról a lepedéket (ami a bűzt okozza).
A fogkrémes fogmosás ártalmas. Inkább orvosi szénporral (esetleg szódabikarbónával) moss fogat é nem lesz szájszagod.
Régebben a parasztemberek egyébkén is rágcsáltak faszenet bélfertőtlenítés céljából.

prolee 2016.09.25. 11:25:20

@gigabursch: Pedig a szájhigiénia akkor helyes, ha a fogakról fizikai úton eltávolítja a lepedéket, de a kémiai-biológiai egyensúlyt nem bontja meg. (A cukor nagyon durva rombolást végez.)
Ma is lehet kapni fogmosó port a gyógyszertárakban, nem is értem, hogy miért használnak fogkrémet az emberek. Gondolom a jó illat reményében.

prolee 2016.09.25. 12:02:15

Én egy borsodi kis faluban nőttem fel, ahol sem fürdőszoba, sem vízvezeték nem volt.
Az esővizet horganylemezből készült, fedett kádban gyűjtöttük össze.
A sparheton mindig volt meleg esővíz egy horganylemezből készült kb. 15 literes fazékban.
Minden nap este úgy mosakodtunk, hogy beálltunk egy hatalmas lavórba és meleg vizes, mosószappanos szivaccsal végigdörzsöltük magunkat, ezután egy zománcozott fém vizeskancsóból valamelyik családtag szép lassan öntötte ránk a meleg vizet (1-2 kancsónyit), így öblítettük le a szappant. Sorban megfürödtünk, majd a vízzel anyám felmosta a konyhát és az előszobát, a maradék vizet kiöntötte a teraszra és azt is tisztára söpörte.

Reggelente pedig ittunk egy bögre meleg teát, elvégeztük a nagydolgunkat a pottyantós WC-n, majd kislavórban kb. 2 liter vízben arcot, kezet, hónaljat, segget mostunk (apám borotválkozott egy kis tálnyi forró vízzel). Ezzel a mosdóvízzel locsolókupából fellocsoltuk a bejáratot a kapuig, hogy ne szálljon a por.
Pénteken volt nagymosás (és hajmosás is). Csütörtökön este mosószappanos vízbe áztattuk a ruhát (annak nem volt jó szaga.... utáltam.) Péntek reggeltől üstben melegítettük az esővizet, keverőtárcsás mosógépben mostuk, öblítettük, ezt a vizet a ház előtti vízelvezető árokba eresztettük le, így kevésbé gazosodott, könnyebb volt tisztítani.
Télen havat használtunk esővíz helyett.
Az ivóvizet közkútról hoztuk vödörben, főzéshez, ivásra ezt használtuk.
Minden és mindenki tiszta volt - kevés esővíz felhasználásával, csatorna nélkül.
Sosem volt fejtetűm, gilisztám, szalmonellafertőzésem, stb.

A gyerekeim budai óvodában tetvesek lettek, többször voltak gilisztások és a szalmonellafertőzést csak azért úszták meg, mert éppen betegek voltak és nem mentek oviba.

Elnézést, ha hosszú voltam.

gigabursch 2016.09.25. 13:15:57

@prolee:
Na, nem is kell ide néprajzi gyűjtemény, elénk jön az évezredes gyakorlat.
Köszi.
:-)

Kiskoromból, a nyaralóból nekem is hasonló emlékem, de már nagyon halvány.

d.j 2016.09.25. 13:40:23

@gigabursch: Igen. Jellemző, amikor olyanok mondanak valamiről valamit, amiről semmi fogalmuk nincs. Majd az aki nem néz utána szó nélkül bekajolja és tovább adja. Te vagy a második. Rengeteg pestisjárvány volt Magyarországon, nagyjából végig kísérte a teljes középkort nálunk is. Két nagyon nagy járvány volt, egy az 1300-as években, a másik pedig a Rákóczi féle szabadságharc idején, ahol ugye a szabadságharcban 80 ezer ember halt meg, míg a járványban kb. 400 ezer ember. Az azt jelenti, hogy az akkori népesség 10%-a.
Az utolsó járvány 1738-ban volt.
Egyébként ez tényleg viszonylag kis halálozás a nyugati járványokhoz képest, de ez nem a tisztálkodási (egyébként nem létező) kultúránk miatt volt, hanem attól, hogy az akkori lakosság többsége B vércsoportba tartozott, amely emberek védettebbek a pestissel szemben.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2016.09.25. 19:25:31

@d.j:

Illetve a kisebb népsűrűség miatt sem terjedt úgy nálunk az 1348-as pestisjárvány, mindenesetre Nagy Lajos első felesége belehalt.

gigabursch 2016.09.26. 07:54:31

@d.j:
OK, hol lehet ennek a kérdésnek jobban utánanézni, tudsz esetleg valai ezzel a kérdéssel foglalkozó forrást?

kapcsolódó:
A népsűrűség kérdése számomra nem releváns.
Korábban volt fönt a NIF oldalán egy cikk, hogy az M3 építése tk. azért csúszik sokat, mert folyamatosan újabb és újabb régészeti területbe futnak bele. Egyébként volt akkor NIF-es ismerősöm és maga is beszélt erről.
Szóval jóval nagyobb volt a településsűrűség a török kor előtti Magyarországon, mint ma.
A kapcsolódó lélekszámokkal már komoly viták vannak, de ebbe nem szeretnék belefolyni, mert nem tudok -értelemszerűen - pontos adatot mondani.

Egyébként meg a hamuzsír szappant folyamatosan készítették idehaza.
Mosásra és mosdásra.
Erről épp elég régészeti/népművészeti/néprajzi adat van szerte-szana az országban mindenféle tájháztól múzeumig.
Tehát mosdottak. Nem is keveset.

Mj · http://www.archiregnum.blog.hu 2016.11.09. 17:09:06

@gigabursch:

De, a népsűrűség a lényeg, mert a pestis ellen ugyan fürödhettek, nem sokat ért. Vagy gondolod, hogy a magyar királyné igénytelen és mosdatlan lett volna, hogy belehalt a pestisbe? A zsúfolt és népes városok Nyugaton sokkal jellemzőbbek voltak, mint nálunk, ahol ugyan volt népesség bőven, csak épp a leginkább elszórva, és éppen ezért egyfajta karantén szerepet is betöltöttek a nem túl sűrűn kimozduló, nem túl messzire közlekedő falusiak falvai. Később is volt nálunk himlő- és kolerajárvány egyébként, ami ellen sem a fürdés, hanem előbbi esetben az oltás, utóbbi esetben a karantén ért inkább valamit.