2016. szeptember 08. - Budai Lotti
Kilátások II.

Kilátások II.

Kisgyermekkor

A Kilátások első részében a születéssel és azt követő első néhány évvel foglalkoztunk, ebben a posztban pedig a gyermekévekről lesz szó. A csecsemőkor végét az elválasztás vagy az első lépések megtétele jelezte. Ekkor tartották meg a „kivetkőzést”, egy kisebb családi ünnepséget, melynek során a kisgyermekek pólya helyett egy hálóingszerű uniszex ruhát kaptak, amit hat-hét éves korukig hordtak. Ebben a korban a lány és fiúgyermekek nevelése még nem vált el  egymástól, ami viszont a nevelési elveket illeti, látni fogjuk, hogy a felvilágosodás igazi paradigmaváltást hozott ezen a téren is.06.jpg

Kisebb gyermekek nevelésére a XVII. század során nem sok gondot fordítottak, mivel hét éves korukig, nem tekintették őket önálló értelmemmel bíró lényeknek. Ez a felfogás megváltozott a XVIII. század végére, amikorra a korai nevelés fontossága elismerté vált, és a különböző nevelési módszerek tudományos viták kereszttüzébe kerültek. John Locke a gyermeki elmét üres palatáblaként jellemezte, melyet a szülők felelőssége értelemmel és erkölccsel feltölteni. Locke szorgalmazta kifejezetten gyermekek számára készült, „értelmes, de kellemes” könyvek nyomtatását. Az első modern értelemben vett gyermekkönyvek az ő hatására jelentek meg a XVIII. századi Angliában (Az első mondókáskönyvet 1744-ben nyomtatták A Little Pretty Pocket-Book címen).Sőt, egészen felvilágosult, akár „waldorfinak”nevezhető nézetek is népszerűvé váltak. Kiss József, Széchenyi Ferenc gróf udvari orvosa egy 1796-os munkájában kifejezetten üdvösnek tartotta, ha egy kisgyermek sokat játszik és gyakran tartózkodik a friss levegőn, míg a túlságosan korai fizikai munkát kifejezetten károsnak találta, csak úgy, mint hatéves kor előtt erőltetni az ÁBC vagy a betűvetés elsajátítását. Illetve ellenezte, hogy a tipegni tanuló kicsiket pántlikán vezessék. Igen, ez pontosan az aminek hangzik, lényegében egy póráz.

portrait_thomas_fane_children_hi.jpg
Némi fejlődés figyelhető meg a higiéniához való viszonyban is: Kiss József ugyanebben a munkájában javasolja a szülőknek, hogy a gyermekeiket minden reggel hideg vízzel mosdassák meg és kétnaponta alaposan fürdessék meg kádban, továbbá azt is, hogy a rendszeres fésülködésre és fogápolásra mielőbb szoktassák rá csemetéiket.

A XVIII. század végére megjelent az önálló „gyermek-divat” is, azaz már a kisgyermekek is kaptak a felnőttekéhez hasonló, ám egyszerűbb, kényelmesebb anyagokból készült ruhákat. Az egészen kicsi fiúkon viszont a szoknya egészen a XIX. század végéig rajta maradt, bár ennek elsősorban praktikus szempontjai voltak, például egyszerűbb volt a bilire szoktatás. A kislányok azonban igen korán fűzőt kaptak, igaz rugalmasabb, kényelmesebb anyagból, mint amit édesanyáik voltak kénytelenek hordani, s elsősorban a szép tartást szándékoztak elérni általa.  Illetve megjelent néhány olyan eredeti gyermekruházati megoldás is, mint a még ügyetlenül csetlő-botló gyermekek számára kifejlesztett, a „bumperrel” ellátott sapka …

22ec393c6f8d9d07c081ff1e2b9a467e_1.jpg

 

A gyermekek a közmegegyezés szerint hét éves kortól számítottak értelmes emberi lényeknek, azaz ezt a kort tekintették a kisgyermekkor végének, a fiúk ekkor kaptak ünnepélyes keretek között nadrágot. Jobb esetben a közemberek fiúgyermekeinek nevelése az iskolában folytatódott: ez elősorban egyházi alapon szerveződött. A lányok jobbára anyjuknak segítettek  a ház körül, amiben tudtak, rosszabb esetben a fiúk  is csak földeken vagy műhelyben végezték el az "élet iskoláját". Nemesi ivadékok házitanítót kaptak. Arról, hogy pontosabban milyen oktatásra számíthattak az 1600-1700-as években született gyermekek - már ha volt olyan szerencséjük - a következő részben lesz szó. 

anthony_van_dyck_five_eldest_children_of_charles_i_google_art_project_1.jpg

Forrás:

Linda A. Pollock: Forgotten Children: Parent-Child Relations from 1500 to 1900

http://www.plimoth.org/sites/default/files/media/pdf/edmaterials_demographics.pdf

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2625386/pdf/577.pdf

Francois Trassard, Dimitri Casali, Antoine Auger: Hétköznapi élet a Napkirály korában

  1. Balázs Éva (szerk.), Krász Lilla (szerk.), Kurucz György (szerk.) :Hétköznapi élet a Habsburgok korában

 

A bejegyzés trackback címe:

https://rizsporoshetkoznapok.blog.hu/api/trackback/id/tr1710407350

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.