1718: az első himlő elleni "védőoltás"
Lady Mary Wortely Montagu - a varioláció európai meghonosítója
Bár kevés szó esik róluk a tankönyvekben, a történelem tele van bátor asszonyok tetteivel. Lady Mary Wortley Montagu például nem akármilyen módon jegyezte fel magát annak lapjaira. Neki köszönhető a védőoltás nyugati világban való elterjedése. Az általa népszerűsített eljárást csak jobb híján nevezem védőoltásnak, annak pontos megnevezése a varioláció, és az emberiséget évezredek óta fenyegető himlő ellen jelentett védelmet (a variola, a himlő vírus latin elnevezése). A variolációt Lady Mary Wortley 1718-ban végeztette el saját gyermekein, Európában elsőként alkalmazva sikerrel az eljárást, melynek hatásmechnazimusa megegyezett a mai védőoltások működésével.
Lady Mary korának híresen szép és művelt társasági dámája volt, kinek férje 1713 és 1718 között az ottomán uralkodó udvarában szolgált követként. Az asszony elkísérte férjét Konstantinápolyba, és az ott töltött időről, tapasztalatiról és megfigyeléseiről levelekben számolt be otthon maradt ismerőseinek. Ezek a levelek már önmagukban komoly történelmi és irodalmi jelentőséggel bírnak: Lady Mary ugyanis nem a kortársaira jellemző lenézéssel, hanem nyitott és érdeklődő megközelítéssel fordult a keleti kultúrák felé, így beszámolói értékes forrásként szolgálnak többek közt a korabeli háreméletről, melybe pozíciójánál fogva, szintén bepillantást nyert. Beszámolói nagy hatással voltak a a korabeli művészekre, a turquerie-nek nevezett divat és belsőépítészeti irányzatra, illetve később az orientalizmus fejlődésére. (lent Ingres: Odaliszk rabszolganővel)
A legfontosabb tett azonban, amivel nem is a történelem vagy az irodalom, hanem az orvostudomány lapjaira írta fel nevét, a variolációnak nevezett eljárás megfigyelése volt, mely fegyverrel Kínában, Indiában és az Ottomán Birodalom területén már régóta éltek a himlő elleni harcban. Lényege, hogy egészséges emberek karján ejtett sebbe enyhe lefolyású (valószínűleg a himlő gyengébb változatán, a variola minoron) éppen áteső betegek himlőhelyéből nyert váladékot juttattak. Ily módon megfertőződött ugyan az illető, de egy enyhe korlefolyású megbetegedés után egy életre védetté vált mindenféle himlőfertőzéssel szemben. Angliába visszatérve, Lady Mary, mikor Londont himlőjárvány fenyegette, rendkívüli bátorságról tanúbizonyságot téve, a saját gyermekein végezte el a variolációt. Az eljárást a királyi család udvari orvosa felügyelte, és sikerrel végződött. Kérdezhetnénk, Lady Mary miért nem saját magán kísérletezett. Nos, semmiképpen sem gyávaságból: az asszony korábban átesett egy himlőfertőzésen, mely kis híján az életébe került, hanem a védettséget általa már megszerezte. (Lent Lady Mary George Knapton portréján jellgezetes török öltözetben látható.)
Az eredmény felkeltette a király, I. György érdeklődését, aki ezután engedélyezte egy kísérlet lefolytatását: hét, önként jelentkező halálra ítélt bűnözőnek ígértek kegyelmet azzal a feltétellel, hogy a varioláció végrehajtása során himlőfertőzésnek teszik ki őket. Az eljárás valamennyiük esetében sikerrel járt: védettséget nyertek a betegség ellen, és szabadon, illetve egészségesen elhagyhatták a Newgate börtönt. A királyi család ezután maga járt élen az eljárás alkalmazásában és népszerűsítésben. Ami persze nem volt veszélytelen. A variolációt követően a kezelt személyek 1-2% halt bele a himlőfertőzésbe, bár ez még mindig jóval alatta maradt a valódi himlőfertőzés 30-50%-os halálozási rátájának. A kezdeti kockázatokat növelte, hogy a varioláció alkalmazása során a korabeli orvosok nem mondtak le a hagyományosan kedvelt módszereikről sem: a fertőzés szándékolt előidézését megelőzően a kezelt személyeket hat hétig érvágásoknak, purgálásoknak és koplalásnak tették ki, ami nyilvánvalóan rosszat tett szerveztük védekezőképességének.
A varioláció fejlődésének következő állomását egy bizonyos Edward Jenner 1790-es felfedezése jelentette, aki rájött, hogy az ún. tehénhimlőfertőzés nem jár halálos következményekkel az emberre nézve, hanem általa a variola major és minor ellen ugyanúgy elérhető a védelem. Így a továbbiakban a variolációt jobbára fejőasszonyok kezén jelentkező himlőhelyekből nyert váladék felhasználásával végezték. (Az, hogy a tehénhimlővel fertőzött fejőasszonyok védettséget szereztek a himlővel szemben, korábban is ismeretes volt, Jenner volt azonban az első, aki e tényt hasznosította is.)
Mindez persze nem von le Lady Mary tettének jelentőségéből és bátorságából, akinek érdemeiről a lichfield-i katedrálisban állított plakett is megemlékezik.
Történelem rajongók figyelmébe: Megjelent A Borostyánszemű című történelmi regényem, mely képes kiegészítőkkel, kortörténeti érdekességekkel és olvasáshoz ajánlott zeneművekkel, teszi a történelmi hangulatot még átélhetőbbé, az olvasás élményét pedig teljessé. Ez a különleges kiadvány 20% kedvezménnyel a Geopen kiadó webshopjában.
